Amit Trianon szétszakított, most újból egybeforr. Egyesülésre készül a Magyar Református Egyház, így a jövőben szervezetileg is összetartoznak majd a magyarországi és a határon túli egyházak. Összetartozásukat közös egyházalkotmány elfogadásával fejezik ki.
Az Alkotmányozó Zsinat 2009. május 22-én, pénteken Debrecenben ül össze.
Az új egyházalkotmányt és a Magyar Református Egyház megalakulását a Debreceni Református Nagytemplom előtt hirdetik ki.
Az úrvacsora és az istentisztelet előtt a főtéren az egységre lépő egyházak mutatják be múltjukat, jelenüket, szolgálatukat, színes programokkal közös ünneplésre híva Kárpát-medence több ezer református gyülekezetének érdeklődőit. A zsinat tagjai megkoszorúzzák a reformáció nagy magyarországi alakjainak szobrait a Debreceni Egyetem előtti emlékparkban.
Húsvétkor a Kárpát-medencei elnökségek közösen fogalmazzák meg ünnepi körlevelüket, felelevenítik a lelkipásztorok határokon átívelő vendégszolgálatainak szép szokását, ezzel is készülve egyebek mellett az ünnepi alkalomra. A szervezők bátorítják a gyülekezeteket, hogy akik tehetik, testvérgyülekezetükkel közösen vegyenek részt a debreceni programokon.
„A magyar reformátusság a reformáció korától kezdődően mindig több ország területén és több állam szervezeti keretei között élt, egyházjogi közösségben a Kárpát-medencében élő, reformációhoz csatlakozott nemzetiségekkel.”- fogalmaz a Magyar Református Egyház preambuluma.
Az egység helyreállítása azért is megvalósítható, mivel a magyar reformátusság a kényszerű szétszakítottság ellenére folyamatosan megőrizte hitbeli és teológiai egységét, az összetartozást soha nem vonták kétségbe – áll a dokumentumban.
